Mielőtt még kiválasztanánk a parfümöt.

„Nem árt megvizsgálni: valóban parfüm a kiválasztott eszencia?”

 „Az illatszer gyakorlatilag olyan illóolaj keverék, amit tömény, nagy tisztaságú alkoholban oldanak fel. Ebből már következik, hogy az illatszerek töménysége, ereje, azaz olaj-alkohol aránya nagyban különbözhet. A parfüm a legerősebb illatszer, hiszen ennek a legmagasabb az olajtartalma, ami számokra fordítva azt jelenti, hogy 15-25 százalékban tartalmaz parfümolajat. A többi illatszer eau-nak, azaz illatos víznek minősül. Tehát a parfümöt követi az Eau de Parfum, majd következik az Eau de Toilette (toalettvíz), végül a leghígabb az Eau de Cologne (kölnivíz).

A parfümolaj aránya:

Parfum                                             16 % fölött

EAU de Cologne (EDC)                  2-5 %

EAU de Toalett (EDT)                    4-8 %

EAU de Parfum (EDP)                 8-16 %             

A helyzetet azonban tovább bonyolítja, hogy egyes parfümgyártók újabb elnevezéseket is bevezettek. Ilyen a Parfum de Toilette, mellyel általában ugyanazt a koncentrációt jelölik, mint az EDP esetében, de az sem kizárt, hogy EDP és parfüm közötti töménységet kapunk. Az újabban forgalomba került Eau Fraîche általában kevesebb, mint 3 százalékban tartalmaz a parfümolajból. Persze előfordulhat az is, hogy a keverékarány nem egyeznek a kapott elnevezéssel.

 Általában igaz, hogy minél több parfümolajat tartalmaz a kompozíció, annál hosszabban tart az illat, és egyben annál magasabb is az egységnyi ára. Az Eau de Toilette és az Eau de Cologne-t  használhatjuk, az Eau de Parfum azonban már töményebb változat, ami hosszabban megmarad ? a szárazabb bőrűeknek tehát különösen ajánlott.  A parfüm persze a legerősebb és leghosszabban tartó. Bár drágább hígabb társainál, bölcsen használva tovább eltarthat azoknál. Franciaországban például igen kelendőek a parfüm töménységű illatszerek ? hiába, a francia nők tudják ezeket értékelni és használni. Figyeljünk arra, hogy a töményebb illatszerekből elég csupán a fül mögé (bár itt hamar elillan), nyakra, mellek közé, csukló belső részére, kar vagy térdhajlatba, sőt akár a boka belső részére is (ne lepődjünk meg, az illat felfelé száll) tenni. (A parfümök használatáról részletesebben az Illatosítás művészete c. cikkben olvashatnak).

Ami még igen lényeges, hogy a különböző erősségű kiszerelések (EDT, EDP, stb.) hasonló illatélménnyel szolgálnak, de nem pontosan ugyanolyannal! Az összetételük és a hatásuk is gyakran különbözhet, az Eau de Toilette például hamar kibontakozhat majd leszáradhat, míg a parfüm lassabban tárulkozik fel és hosszabban tart. A töményebb verzió gyakran alkalmibb, nyíltabban szexis, tehát tartalmában, jelentésében is mélyebb illat ? így éljünk vele.

 A parfümök választásával kapcsolatban mindenképp érdemes egy-két tanácsot megfogadnunk. Manapság jellemzően itatóspapír-csíkokra permetezik a parfümöt a vevők, így tesztelve az illatot. Ez a módszer azonban korántsem helyettesítheti a bőrön tett, valódi próbát. Llehetőleg nem azután, hogy fűszeres ételt fogyasztottunk, megerőltető testmozgást végeztünk, vagy rossz a közérzetünk. Ez utóbbiak ugyanis jelentősen befolyásolják a parfümök érvényesülését. Sose döntsünk azonnal! Hagyjunk időt, hogy a parfümök kibontakozhassanak a bőrünkön. Rendszeres időközönként vegyünk "szagmintát", félóránként, óránként. Így nyomon követhetjük, miként elevenednek meg a különböző illatjegyek, milyen szakaszokon megy keresztül a parfüm a bőrünkön.
                                                                                                                                 

A legjobb, ha pár milliliteres mintákra teszünk szert, melyeket hosszabb távon tesztelhetünk, esetleg különböző körülmények között is. A mintát csukló belső felére helyezzük, de a kézfej háta, vagy a felkar belső része is szóba jöhet. Lényeges, hogy a közkeletű, de alapvetően hibás gyakorlattal szemben ne dörzsöljük el a bőrön a parfümöt (és a két csuklót se dörzsöljük össze), mert így roncsolódnak az illatmolekulák, mintegy "összetörik" az illat. Arra is figyeljünk oda, hogy a permetezőfej és a bőr felülete között elég távolság maradjon, ha "tócsát" hagy a permet, túl közelre tartottuk a fejet.

 A megfelelő parfümök választása és használata valódi művészet. Kifinomultságot, szépérzéket és tapasztalatot igényel, de roppant vonzó, érzéki és erős benyomást kelthetünk környezetünkben, ha elsajátítjuk ennek tudományát. Nézzük tehát, mire érdemes odafigyelni a parfümök használatánál.

Az ún. személyes illatudvarunknak nagyjából egy karnyújtásnyira kell körüllengeni testünket. Az ennél távolabb levőknek már nem szabadna semmit érezni, ugyanis az ennél erősebb illatfelhő igen zavarónak bizonyulhat, és mellesleg ízléstelenségre utal. Az illat a mi személyes üzenetünk azok számára, aki belépnek ebbe a személyes hatókörünkbe. Az alkalmazott parfüm mennyiségénél tehát mindenképp ez legyen az irányadó.

 A megfelelő erejű parfüm (EDT, EDP, stb. ) kiválasztása meghatározó, ugyanis ugyanaz az illatszer másként hat különböző embereken. Ennek oka a bőr különbözősége. Az eltérő táplálkozás, savegyensúly, bőrtípus (szárazabb vagy zsírosabb), bőrszín, a közérzetünk és a külső környezeti hatások egyaránt befolyásolják az illatok hatását és tartósságát. Ezt mi magunk is észlelhetjük akkor, ha drasztikusan változnak étkezési szokásaink, új éghajlati viszonyok közé kerülünk, vagy ha a szokásosnál több stressz ér. Ekkor kedvenc parfümünk megszokott illata és tartóssága változhat.

 A megfelelő mennyiségű és erősségű illatszer meghatározásánál ne hagyjuk figyelmen kívül azt a biológiai sajátosságot, hogy orrunk gyakran azért nem képes egy idő elteltével észlelni a viselt illatot, mert olyannyira megszokta azt. Ezt szaglószervi kimerültségnek hívják. Ezért mindig puhatolózzunk ismerőseinknél, mielőtt még többet raknánk magunkra, lehet, hogy már elég erős az illatunk.

 Ha nagyobb arányú a testzsír szervezetünkben, akkor az illat is tovább megmarad, és erősebbnek, harsányabbnak tűnik. A parfüm illata azonban hamarabb elillan, ha bőrünk száraz, ha megerőltető testedzés mellett zsírszegény diétát tartunk, vagy ha hideg éghajlati körülmények közé kerülünk. Másfelől, ha bőrünk sötétebb színű és zsírosabb, vagy ha meleg az idő, valószínűleg érdemes kevesebb illatszert használnunk, vagy könnyedebb illatra váltanunk, különösen nappal és munka közben viselve. A harsányabb, érzékibb parfümöket tartsuk meg az esti órákra, amikor már lehűlt az idő, vagy egy romantikus találkára megyünk.

Az évszakok ugyancsak számítnak. Sokan váltanak áthatóbb, nehezebb fűszeres vagy érzékibb keleties parfümökre, amikor beköszönt a hideg. A nyári melegben pedig kellemesebbek a könnyedebb, friss hatású virágos, citrusos vagy zöld illatok Eau de Toilette vagy Eau de Cologne töménységben.  

Rétegezés

Mit tegyünk akkor, ha száraz a bőrünk, vagy más okok miatt nem marad meg rajtunk sokáig egy illat? Egyesek szeretik több rétegben használni az illatokat. Ez persze nagyobb anyagi ráfordítást igényel, hiszen nem árt, ha akad az adott illatból tusfürdő, testápoló és parfüm egyaránt. Fürdésnél használjuk az illatosított szappant vagy tusfürdőt, utána a még kissé nedves bőrön az illatosított testápolót, végül permetezzük vagy hintsük magunkra az illatszert. Természetesen ne feledkezzünk meg a hónaljdezodor használatáról se (jó, ha van abból az illatúból, amit használunk, de a nem illatosított is bőven megteszi). Ha mindez költségesnek bizonyulna, használjunk illatosítatlan, zsíros testápolót, és csak ezután permetezzük be magunkat. Ez is nagyban növeli az illat tartósságát.

 Szárazabb bőr esetén természetesen megfontolandó a töményebb parfümök alkalmazása. Egyesek még a hajukat is finoman bepermetezik. A férfiak borotválkozás után aftershave terméket is használhatnak, ami gyengébb még az Eau de Cologne-nál is, mindössze 1-3 százalék parfümolajat tartalmaz, így nem csípi a borotválkozás után az érzékeny arcbőrt (persze az aftershave illata lehetőleg egyezzen a használt illatszerével). A mosakodásnál figyeljünk arra, hogy a dezodoráló hatású szappanok az illatszereket is elfojtják, bár lemossuk habjukat, hatóanyagai még órákig sakkban tartanak mindenféle szagot és illatot.

Egy utolsó megjegyzés: vigyázzunk azzal, hogy a ruhára permetezünk a parfümből, ugyanis foltot hagyhat.

Gyakran elhangzik a szakértők szájából, hogy a parfümöket évente le kell cserélni. Ez a megállapítás azonban csak hellyel-közzel igaz. A legtöbb parfüm hosszú éveken át megőrzi minőségét, sőt néhányan arról számolnak be, hogy a 30 év után felnyitott parfüm még mindig hű maradt régi énjéhez. Ami viszont tény, hogy sok múlik a parfüm tárolásán: a levegő, a hő és a fény ártalmasnak bizonyulhat. Nem véletlen, hogy a parfümházak olykor sötét üvegeket, vagy akár fémflakont alkalmaznak.

 Lehet, hogy bontatlanul akár húsz évig is eláll egy parfüm, ha azonban egyszer beengedtük a levegőt, lassan romlani kezd úgy, hogy először a fejillatnak mondhatunk búcsút. A legjobb tehát, ha hűvös, sötét helyen tároljuk a parfümöt. A levegővel való érintkezés minimalizálása szempontjából kétségkívül praktikusabbak a permetezőfejjel ellátott üvegek.
 
Ami a hűvös tárolási helyet illeti, alapvető tévedésben vannak azok, akik hűtőben tárolják kedvenc illatukat. Igaz ugyan, hogy a parfümházak némelyike árukészletét hűtött helyiségben tárolja, a háztartásokban használt hűtőgépek túl hűvös és nedves helyek, ami hosszú távon nem kedvez az illatszereknek. A fürdőszoba nedves, párás levegője sem tesz jót a bontott illatszereknek, jobb tehát ha fénytől elzárva, például egy szekrényben tároljuk őket.

Ha a parfüm elszíneződött, besűrűsödött, a kupakjánál elgyantásodott, használatakor savanykás szag érződik, már nem sok jóra számíthatunk tőle.”

Forrás: Mindenkilapja.hu