Mielőtt még kiválasztanánk a parfümöt.
„Nem árt megvizsgálni: valóban parfüm a kiválasztott eszencia?”
„Az illatszer gyakorlatilag olyan illóolaj keverék, amit tömény, nagy
tisztaságú alkoholban oldanak fel. Ebből már következik, hogy az illatszerek
töménysége, ereje, azaz olaj-alkohol aránya nagyban különbözhet. A parfüm a
legerősebb illatszer, hiszen ennek a legmagasabb az olajtartalma, ami számokra
fordítva azt jelenti, hogy 15-25 százalékban tartalmaz parfümolajat. A többi
illatszer eau-nak, azaz illatos
víznek minősül. Tehát a parfümöt követi az Eau de Parfum, majd következik az Eau de Toilette (toalettvíz), végül a
leghígabb az Eau de Cologne (kölnivíz).
A parfümolaj aránya:
Parfum 16 % fölött
EAU de Cologne (EDC) 2-5 %
EAU de Toalett (EDT) 4-8 %
EAU de Parfum (EDP) 8-16 %
A helyzetet azonban tovább bonyolítja, hogy egyes
parfümgyártók újabb elnevezéseket is bevezettek. Ilyen a Parfum de Toilette, mellyel általában
ugyanazt a koncentrációt jelölik, mint az EDP esetében, de az sem kizárt, hogy
EDP és parfüm közötti töménységet kapunk. Az újabban forgalomba került Eau Fraîche általában kevesebb, mint 3 százalékban
tartalmaz a parfümolajból. Persze előfordulhat az is, hogy a keverékarány nem
egyeznek a kapott elnevezéssel.
Általában igaz, hogy minél több parfümolajat tartalmaz
a kompozíció, annál hosszabban tart az illat, és egyben annál magasabb is az
egységnyi ára. Az Eau de Toilette és az Eau de Cologne-t
használhatjuk, az Eau de Parfum azonban már töményebb
változat, ami hosszabban megmarad ? a szárazabb bőrűeknek tehát különösen
ajánlott. A parfüm persze a legerősebb és leghosszabban tartó. Bár
drágább hígabb társainál, bölcsen használva tovább eltarthat azoknál.
Franciaországban például igen kelendőek a parfüm töménységű illatszerek ?
hiába, a francia nők tudják ezeket értékelni és használni. Figyeljünk arra,
hogy a töményebb illatszerekből elég csupán a fül mögé (bár itt hamar elillan),
nyakra, mellek közé, csukló belső részére, kar vagy térdhajlatba, sőt akár a
boka belső részére is (ne lepődjünk meg, az illat felfelé száll) tenni. (A
parfümök használatáról részletesebben az Illatosítás
művészete c. cikkben olvashatnak).
Ami még igen lényeges, hogy a különböző erősségű
kiszerelések (EDT, EDP, stb.) hasonló illatélménnyel szolgálnak, de nem
pontosan ugyanolyannal! Az összetételük és a hatásuk is gyakran különbözhet, az Eau de Toilette például hamar
kibontakozhat majd leszáradhat, míg a parfüm lassabban tárulkozik fel és
hosszabban tart. A töményebb verzió gyakran alkalmibb, nyíltabban szexis, tehát
tartalmában, jelentésében is mélyebb illat ? így éljünk vele.
A parfümök választásával kapcsolatban mindenképp
érdemes egy-két tanácsot megfogadnunk. Manapság jellemzően itatóspapír-csíkokra
permetezik a parfümöt a vevők, így tesztelve az illatot. Ez a módszer azonban
korántsem helyettesítheti a bőrön tett, valódi próbát. Llehetőleg nem azután,
hogy fűszeres ételt fogyasztottunk, megerőltető testmozgást végeztünk, vagy
rossz a közérzetünk. Ez utóbbiak ugyanis jelentősen befolyásolják a parfümök
érvényesülését. Sose döntsünk azonnal! Hagyjunk időt, hogy a parfümök
kibontakozhassanak a bőrünkön. Rendszeres időközönként vegyünk
"szagmintát", félóránként, óránként. Így nyomon követhetjük, miként
elevenednek meg a különböző illatjegyek, milyen szakaszokon megy keresztül a
parfüm a bőrünkön.
A legjobb, ha pár milliliteres mintákra teszünk szert,
melyeket hosszabb távon tesztelhetünk, esetleg különböző körülmények között is.
A mintát csukló belső felére helyezzük, de a kézfej háta, vagy a felkar belső
része is szóba jöhet. Lényeges, hogy a közkeletű, de alapvetően hibás gyakorlattal
szemben ne dörzsöljük el a bőrön a parfümöt (és a két csuklót se dörzsöljük
össze), mert így roncsolódnak az illatmolekulák, mintegy "összetörik"
az illat. Arra is figyeljünk oda, hogy a permetezőfej és a bőr felülete között
elég távolság maradjon, ha "tócsát" hagy a permet, túl közelre
tartottuk a fejet.
A megfelelő parfümök választása és használata valódi
művészet. Kifinomultságot, szépérzéket és tapasztalatot igényel, de roppant
vonzó, érzéki és erős benyomást kelthetünk környezetünkben, ha elsajátítjuk
ennek tudományát. Nézzük tehát, mire érdemes odafigyelni a parfümök
használatánál.
Az ún. személyes illatudvarunknak nagyjából egy
karnyújtásnyira kell körüllengeni testünket. Az ennél távolabb levőknek már nem
szabadna semmit érezni, ugyanis az ennél erősebb illatfelhő igen zavarónak
bizonyulhat, és mellesleg ízléstelenségre utal. Az illat a mi személyes
üzenetünk azok számára, aki belépnek ebbe a személyes hatókörünkbe. Az
alkalmazott parfüm mennyiségénél tehát mindenképp ez legyen az irányadó.
A megfelelő erejű parfüm (EDT, EDP, stb. )
kiválasztása meghatározó, ugyanis ugyanaz az illatszer másként hat különböző
embereken. Ennek oka a bőr különbözősége. Az eltérő táplálkozás, savegyensúly,
bőrtípus (szárazabb vagy zsírosabb), bőrszín, a közérzetünk és a külső
környezeti hatások egyaránt befolyásolják az illatok hatását és tartósságát.
Ezt mi magunk is észlelhetjük akkor, ha drasztikusan változnak étkezési
szokásaink, új éghajlati viszonyok közé kerülünk, vagy ha a szokásosnál több
stressz ér. Ekkor kedvenc parfümünk megszokott illata és tartóssága változhat.
A megfelelő mennyiségű és erősségű illatszer
meghatározásánál ne hagyjuk figyelmen kívül azt a biológiai sajátosságot, hogy
orrunk gyakran azért nem képes egy idő elteltével észlelni a viselt illatot,
mert olyannyira megszokta azt. Ezt szaglószervi kimerültségnek hívják. Ezért
mindig puhatolózzunk ismerőseinknél, mielőtt még többet raknánk magunkra,
lehet, hogy már elég erős az illatunk.
Ha nagyobb arányú a testzsír szervezetünkben,
akkor az illat is tovább megmarad, és erősebbnek, harsányabbnak tűnik. A parfüm
illata azonban hamarabb elillan, ha bőrünk száraz, ha megerőltető testedzés
mellett zsírszegény diétát tartunk, vagy ha hideg éghajlati körülmények közé
kerülünk. Másfelől, ha bőrünk sötétebb színű és zsírosabb, vagy ha meleg az
idő, valószínűleg érdemes kevesebb illatszert használnunk, vagy könnyedebb
illatra váltanunk, különösen nappal és munka közben viselve. A harsányabb,
érzékibb parfümöket tartsuk meg az esti órákra, amikor már lehűlt az idő, vagy
egy romantikus találkára megyünk.
Az évszakok ugyancsak számítnak. Sokan váltanak
áthatóbb, nehezebb fűszeres vagy érzékibb keleties parfümökre, amikor beköszönt
a hideg. A nyári melegben pedig kellemesebbek a könnyedebb, friss hatású virágos,
citrusos vagy zöld illatok Eau de Toilette vagy Eau de Cologne töménységben.
Rétegezés
Mit tegyünk akkor, ha száraz a bőrünk, vagy más okok
miatt nem marad meg rajtunk sokáig egy illat? Egyesek szeretik több rétegben
használni az illatokat. Ez persze nagyobb anyagi
ráfordítást igényel, hiszen nem árt, ha akad az adott illatból tusfürdő,
testápoló és parfüm egyaránt. Fürdésnél használjuk az illatosított szappant
vagy tusfürdőt, utána a még kissé nedves bőrön az illatosított testápolót,
végül permetezzük vagy hintsük magunkra az illatszert. Természetesen ne
feledkezzünk meg a hónaljdezodor használatáról se (jó, ha van abból az
illatúból, amit használunk, de a nem illatosított is bőven megteszi). Ha mindez
költségesnek bizonyulna, használjunk illatosítatlan, zsíros testápolót, és csak
ezután permetezzük be magunkat. Ez is nagyban növeli az illat tartósságát.
Szárazabb bőr esetén természetesen megfontolandó
a töményebb parfümök alkalmazása. Egyesek még a hajukat is finoman
bepermetezik. A férfiak borotválkozás után aftershave terméket is
használhatnak, ami gyengébb még az Eau de Cologne-nál is, mindössze 1-3
százalék parfümolajat tartalmaz, így nem csípi a borotválkozás után az érzékeny
arcbőrt (persze az aftershave illata lehetőleg egyezzen a használt
illatszerével). A mosakodásnál figyeljünk arra, hogy a dezodoráló hatású
szappanok az illatszereket is elfojtják, bár lemossuk habjukat, hatóanyagai még
órákig sakkban tartanak mindenféle szagot és illatot.
Egy utolsó megjegyzés: vigyázzunk azzal, hogy a ruhára
permetezünk a parfümből, ugyanis foltot hagyhat.
Gyakran elhangzik a szakértők szájából, hogy a
parfümöket évente le kell cserélni. Ez a megállapítás azonban csak
hellyel-közzel igaz. A legtöbb parfüm hosszú éveken át megőrzi minőségét, sőt
néhányan arról számolnak be, hogy a 30 év után felnyitott parfüm még mindig hű
maradt régi énjéhez. Ami viszont tény, hogy sok múlik a parfüm tárolásán: a
levegő, a hő és a fény ártalmasnak bizonyulhat. Nem véletlen, hogy a
parfümházak olykor sötét üvegeket, vagy akár fémflakont alkalmaznak.
Lehet, hogy bontatlanul akár húsz évig is eláll egy
parfüm, ha azonban egyszer beengedtük a levegőt, lassan romlani kezd úgy, hogy
először a fejillatnak mondhatunk búcsút. A legjobb tehát, ha hűvös, sötét
helyen tároljuk a parfümöt. A levegővel való érintkezés minimalizálása
szempontjából kétségkívül praktikusabbak a permetezőfejjel ellátott üvegek.
Ami a hűvös tárolási helyet illeti, alapvető tévedésben vannak azok, akik
hűtőben tárolják kedvenc illatukat. Igaz ugyan, hogy a parfümházak némelyike
árukészletét hűtött helyiségben tárolja, a háztartásokban használt hűtőgépek
túl hűvös és nedves helyek, ami hosszú távon nem kedvez az illatszereknek. A
fürdőszoba nedves, párás levegője sem tesz jót a bontott illatszereknek, jobb tehát
ha fénytől elzárva, például egy szekrényben tároljuk őket.
Ha a parfüm elszíneződött, besűrűsödött, a
kupakjánál elgyantásodott, használatakor savanykás szag érződik, már nem sok
jóra számíthatunk tőle.”
Forrás: Mindenkilapja.hu